Trichinellosis (izomférgesség)
dr Bíró Péter Gábor írását a téma fontossága miatt változatlanul közlöm. Házi disznóvágásoknál mindig kérdés a trichinella vizsgálat, a hús mentesítése.
Trichinellosis (magyar neve: izomférgesség)
Világszerte endémiás helmintozoonozis. A kifejlett féreg 1-3.7 mm hosszú, hajszálvékony, szürkésfehér. (Szabad szemmel szinte láthatatlan.) Kifejlett egyedek a vékonybél elülső harmadában a nyálkahártya felületén tartózkodnak, részben a bélhám cryptáiba furakodva. Jellegzetesen euryxen, széles gazdaspektrumú fonalféreg, a legtöbb emlősben képes megtelepedni. Életciklusának különleges tulajdonsága, hogy a gazda és a köztigazda ugyanaz az állat (egyed).
Fertőződés: első stádiumú lárvát tartalmazó hús, vagy húskészítmények fogyasztásával. Az L1 körüli tok a gyomorban megemésztődik, a lárva a vékonybél falába befurakodik, ott négy vedlésen megy keresztül, majd a vékonybél lumenébe visszatérve a vékonybél nyálkahártyájára tapadva, illetve részben abba beágyazódva ivaréretté válik és megkezdi a lárvák termelését. Egy ivarérett nőstény 4-5 héten keresztül „szüli meg” kb. 1000 lárváját. Ezen lárvák a vér- és nyirokáram segítségével eljutnak az emlős szervezet minden harántcsíkolt izmába, ahol az izomrostokat nem pusztítják el, hanem rábírják arra, hogy a lárva körül ún. dajka sejtet képezzenek. (Tehát az első stádiumú lárva kiprovokálja az izomrosttól, hogy az a lárva ellátásához szükséges tápanyagokat szállító kis artériákat és vénákat növesszen az L1 köré.) Az így betokozódott első stádiumú lárva a gazda életének végéig fertőzőképes maradhat. A lárvák a harántcsíkolt izomszövetben bárhol megtelepedhetnek, azonban a predilectios helyeken számuk az egyéb izomszövetekben tapasztaltak 3-5-szöröse. Ezért vesz mintát az állatorvos a rekeszizomból, a rekesz oszlopokból, a borda közti izmokból, a rágóizmokból és a nyelvből.
Járványtan
Tipikus gócbetegség.
A silvaticus (erdei) ciklust a vaddisznó, róka, hiúz, aranysakál (nádifarkas), farkas, borz és nyest tartja fenn elsősorban a zsákmány állat elfogyasztásával, kannibalizmussal, vagy dögevés útján fertőződve. A silvaticus (erdei) ciklusból sinantrop (házi) ciklusba a trichinellák csak ritkán és alkalomszerűen jutnak. A házi ciklusban a sertés, a patkány, az ember, a kutya, a macska és a ló, stb. vesznek részt leggyakrabban. Sertések fertőződésére elsősorban akkor kerül sor, ha endémiás területen ejtett vad húsát (vágási hulladék) házi sertésekkel nyersen feletetik, de előfordul, hogy trichinellával fertőzött patkányt fog a sertés. (Ez utóbbi a kutya és macska fertőződésének gyakori útja.) Amíg a sertés és a ló esetében az izomférgesség tüneteket alig-alig produkál, addig a kutya, a macska esetében a tünetek súlyosak. Jóval súlyosabbak azonban a fertőződött ember tünetei. Az ember fertőződésének forrása többnyire a nyers, vagy a nem kellően hőkezelt vaddisznóhús, kolbász, sonka, ritkábban olyan sertés húsa, vagy hústerméke, amelyet lőtt trichinellás vadak nyers vágási hulladékával etettek. (Vigyázat: füstölt, sózott, vagy pácolt húsban és hentesárúban a lárvák hónapokig életben maradnak. A 2-4 Celsius fokon tárolt húsban a betokozódott lárvák 300 napon túl is megőrzik életképességüket /ez az állatorvosi vizsgálat szükségességének végső indoka/.)
Olaszországban és Franciaországban a humán trichinellosisok hátterében gyakran a lóhús fogyasztása áll, míg Csehországban (Stramberg városa) a kutyakolbász. „Egy szlovákiai járvány esetben fertőzött kutyahúsból készült nyers kolbászt fogyasztó emberek között jelentkezett tömeges megbetegedés.” (Kassai Tibor: Helmintológia)
Tünetek emberben: hasi diszkomfort, hányinger, hányás, myalgia (az izmok fájdalma), magas láz, intenzív verejtékezés, köröm alatti vérzések, hasvízkór, fejfájás, a szemhéjak, a szemkörnyék és az arc oedemája, toxin okozta idegrendszeri tünetek, myocarditis, légzési nehézség. Az acut fázis 4-7 hétig tart, ennek kimenetele lehet exitus letalis. Amennyiben a betegség idült formába megy át a reumatikus izomfájdalmakhoz hasonlítható permanens myalgia és cardiomyopathia a következmény.
Védekezés
A fertőződés lehetőségének a megakadályozása.
A fertőzött hús vagy hústermék használhatóvá tétele:
I. Fagyasztás
1. -15 Celsius fok 20 nap
2. -23 Celsius fok 10 nap
3. - 29 Celsius fok 6 nap
(Ezen értékek 15 cm-nél nem vastagabb húsra vonatkoznak.)
II. Fagyasztás 15-50 cm vastagságú húsoknál
1. 30 nap
2. 20 nap
3. 12 nap
(Az Egyesült Államokban a trichinellával terhelt húst -35 Celcius fokon 1 napig való fagyasztás után fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak tartják.)
III. Főzés
60 percig 60 Celsius fokon.
(A Varga János szerkesztette „Zoonózisok járványtana” c. könyvben az szerepel, hogy a trichinellák 60 Celsius fokon 10, azaz tíz perc alatt elpusztulnak, „csak arról nem szabad megfeledkezni, hogy pl. egy 7,5 kg-os sonka 82-85 Celsius fokon való főzése során a legbelső rétegek 8 Celsius fokról 58 Celsius fokra csak 3,5 óra alatt melegednek fel.”)