Stressz, meddőség, herpes fertőzés kutyákon

Leggyakrabban a herpesvírust kutyán a kölykök elpusztulásával kapcsolatban említik meg. A vírus valóban elpusztíthatja a kölyköket, elsősorban az első két-három élethétben, amikor még a kölykök hőszabályozása nem működik. Ezután már a termoreguláció kifejlődik, és a fertőzésre egy lázzal járó válaszreakció alakul ki. Ilyenkor már elhullás nem jellemző, inkább légzőszervi tüneteket okozhat a vírus.

Kevés adat található felnőtt kutyák herpes fertőzöttségéről. Ezek is elsősorban olyan szukák továbbtenyészthetőségével kapcsolatosak, amelyek kölykei egyszer már elpusztultak a vírustól, vagy kicsi hólyagok keletkezésével a pérán és a tasakon.

Friss kutatások szerint (Dr. James Everman of Washington State University) a betegség kutyán nagyon hasonló a herpesvírusok által lovakon okozott kórképhez. Ez kiegészítheti a kutyaherpesről eddig meglevő ismereteinket.

Lovasok jól ismerik a széles körben elterjedt Rhinopneumonitist. Ez legtöbb esetben enyhe légúti tünetekkel jár, és vemhes kancák vetélését is okozhatja. A légzőszervi formában a lovakon áttetsző orrváldékot látunk, köhöghetnek, bágyadtak, kevésbé terhelhetők. Általában a tünetek enyhék, ezért, ha a lovat intezíven nem tréningezik és nem vemhesítik, nemigen vakcináznak herpes ellen. Maga a vakcina gyenge, és rövid ideig tartó védettséget ad, ha folyamatos, és erős védelmet szeretnénk a lónak adni, 4 havonta oltani kell. Tenyészetekben a vírus vetélési hullámot okozhat. A rhinopneumonitis erősen fertőzőképes, cseppfertőzéssel, váladékokkal terjed, nem csak nemi úton.

Az, hogy a kutyaherpesvirus iránt kicsi az állatorvosok érdeklődése, jól jelzi, hogy az állatorvosok legtöbbje a szaporodásbiológiát sem tartja egy súlypontos, kutatásra, elmélyülésre alkalmas területnek.

A herpes fertőződésnek felnőtt kutyákon esetleg minimális, nagyon enyhe tünetei lehetnek. Mindazonáltal, a vírusürítés és a fertőzés továbbvitele szempontjából nagy a dolog jelentősége. A fertőződéshez nem szükséges nemi kapcsolat, elég a levegő által közvetített aerosol (tüsszentés, köhögés a másik állathoz közel), vagy ruhával, pórázzal, stb. közvetített vírus. Két esetről is hallottam, ahol a kutyák az emberi megfázáséhoz hasonló tüneteket produkáltak légúti herpes fertőzést követően.

Egy esetben orrváladékozás és egyéb felső légúti tünetek jelentkeztek 6 hetes kölykökben, amelyek egy másik, 3 és fél héttel fiatalabb alomhoz közel voltak tartva. A fiatalabbak is megkapták a fertőzést és 50%-uk el is hullott. A boncolás és a kiegészítő vizsgálatok derítették ki, hogy herpes volt a kórok.

Az idősebb alom, ahol csak a légúti tünetek jelentkeztek, már képes volt szabályozni a belső hőmérsékletét, belázasodni, így életben maradt. A fiatalabbak jobban függtek a környezet hőmérsékletétől, nem voltak képesek a vírus számára inaktiválódást jelentő meleget létrehozni, így elpusztultak.

Mivel a herpes vírus, antibiotikumok adása céltalan. Ha nem bizonyos, hogy a kölyökhalált herpes, vagy valamilyen újszülöttkori bakteriális fertőzés okozza, célszerű antibiotikumokat is adni. Egy, ellés előtt a méhnyakról vett tampon bakteriológiai vizsgálata (elsősorban E. coli baktériumra, amely szintén okozhat kölyökhalált) megkönnyítheti a kórokok elkülönítését.

Az alom elvesztése a vemhesség bármely szakaszában előfordulhat. A magzatok felszívódhatnak, halva születhetnek, a szülőcsatornán való áthaladásukkor, vagy később is fertőződhetnek a vírussal. Azok a szukák, amelyek pároztatás körüli időben fertőződnek a vírussal, nem vemhesülnek. A legjobb módszer, hogy megelőzzük a vemhesség elvesztését, vagy a kölyökhalált, az, hogy 3 héttel pároztatás előtt elkülönítjük (karanténozzuk) a szukát, és egészen az ellés utáni 4. hétig ott tartjuk. Azt hogy a szuka frissen fertőződött herpessel, és ez okozta a veszteségeket, a szukától 2 hét különbséggel levett két vérminta laboratóriumi vizsgálatával igazolhatjuk. Ezekből a vírus ellen a szukában termelt ellenanyag szintjét kell vizsgálni. Amennyiben a két titer jelentősen különbözik (bármely irányban), úgy a herpest tekinthetjük kóroknak. Érdemes elvégezni a vizsgálatot akkor is, ha a 28-30 napos kori vemhességvizsgálat még magzatokat mutatott ki, az ellés viszont elmaradt.

Ha a herpes által fertőzött szuka nem vetél el, fejletlen, gyenge, vagy halott kölyköket ellhet. Ha a fertőzött kölykök túlélik a betegséget, maradandó károsodás alakulhat ki az idegrendszerben, vesében, vagy a nyirokszervekben, súlyos problémák lehetőségét előre vetítve a kutya későbbi életében.

Ha egyszer már beigazolódott a herpes jelenléte egy alomban, kíváncsiak vagyunk, hogy ha újra pároztatjuk a szukát, számíthatunk-e a vírus újabb kártételére, valamint, hogy a kan kutya fertőződik-e.

A herpes felnőtt kutyákban (ugyanúgy, mint emberekben) legtöbbször tünetmentes, kimutathatatlan, beágyazódik a genomba. Ha viszont a szervezet ellenállóképesége gyengül valamilyen okból, újra előjöhet a fertőzés. Milyen gyengítő tényezőket kell figyelembe vennünk:

• hormonális problémák, amelyek átmenetileg vagy tartósan gyengítitk az immunrendszer működését (tartósan magas progeszteronszint, stresszhormonok magas szintje, 5 éves kor felett csökkent pajzsmirigyhormonszint);
• stressz (szállítás, kiállítás, fedeztetés, durva bánásmód, túl sok kutya társasága, hirtelen hőmérsékletváltozás, stb.);
• párhuzamosan megjelenő bakteriális ferrtőzés a nemi utakban (hüvely, méh);
• Lyme kór;

Mit tehetünk azzal a szukával, amely herpes pozitívnak bizonyult, vagy elvesztette kölykeit herpes miatt? Legfontosabb, hogy minden felesleges stresszt kerüljünk el. Ne fedeztessük többször, mint ahányszor feltétlenül szükséges. Inkább határoztassuk meg a helyes fedeztetési időt szakemberrel. Fedeztetés körül és utána is minél kevesebbet utaztassuk. NE menjünk vele kiállításra, kiképzésre, más kutyák közé. Ugyanekkor már különítsük el a többi kutyától, lehetőleg ne is lássa őket, elsősorban azokat, amelyek más kutyákkal rendszeresen érintkeznek (pl. kiállításra, kiképzésre, stb. járnak), mivel ezek bármikor fertőződhetnek, és „hazahozhatják” a vírust. Végeztessünk pajzsmirigyvizsgálatot, méhnyak-bakteriológiát, és a nemi szervek komplett vizsgálatát. Olyan fajtáknál, ahol gyakoribb a gyenge immunrendszer (rottweiler, dobermann, boxer, mopsz, collie, sheltie, bulldogok, főleg ezek kék, ill. szürke színváltozatai) gyakrabban találkozhatunk a herpes ismételt előfordulásával és kártételével. Ha a stresszorokat megfelelően sikerül elkerülni, a legtöbb szukában vakcinázás nélkül sem jelentkezik újra a herpes kártétele.

A herpes ellen kifejlődött immunitás viszonyítva más vírusokhoz rendkívül gyenge. Egy aktív fertőzést követően a felnőtt állatokban jóval alacsonyabb ellenanyagszintek mérhetők, és jóval rövidebb ideig, mint pl. parvo fertőzés esetén. Így előfordulhat, hogy egy már korábban fertőződött (és esetleg vetélt) szuka újra fertőződik, pl. fedeztetéskor, ennek minden következményével együtt. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nem csak nemi úton terjedhet a vírus. Ha elviszik idegen helyre fedeztetni a szukát, ott könnyen megfertőződhet, ha abba a környezetbe csak átmenetileg is bekerül, ahol a kan, vagy a kennel többi, pl. kiállításra járó kutyája megfordul. Szinte lehetetlen ilyenkor elkerülni a fertőzést.

A pároztatásra használt kan kutya elkaphatja a fertőzést, ill. továbbadhatja azt a szukának. Pároztatás előtt a szukán herpes vérvizsgálatot céltalan csináltatni (ill. ezt a kantulajdonos részéről megkövetelni), mivel legfeljebb a 2 hét időközzel levett két minta vizsgálata adhat támpontot. Ha aktív fertőzés gyanúja áll fenn (a 2. minta ellenanyagtartalma magasabb, mint az elsőé), úgy valószínűleg a szuka vírusürítő, és megfertőzheti a kant is. A légzőszervi tünetek többnyire olyan enyhék, és herpesen kívül sok más dolog is okozhatja, hogy ezek alapján nem lehet vírusürítést feltételezni.

 

STRESS, INFERTILITY AND HERPES INFECTION

Mary C. Wakeman, D.V.M.
Ashford Animal Clinic
Canine Fertility Center
Ashford, CT

fordította: dr Fáy József