Milyen gyakran vakcinázzunk?

Ez több dologtól függ:

• a kórokozó jellege
• az állat környezetének vírusterheltsége
• az állat tenyésztésbe vétele
• vonatkozó rendelkezések (veszettség)

A KÓROKOZÓ JELLEGE

Különböző kórokozók (illetve azok vakcinában szereplő változatai) erősen különböző ellenanyagszinteket indukálnak ugyanabban az állatban. Ezt a képességet az adott kórokozó immunogenitásának nevezzük. Így pl. a parvovírus nagyon erősen immunogén, azaz az oltás vagy a betegség átvészelése magas ellenanyagszinteket produkál, így a vakcina beadására jó védettség alakulhat ki. Ezzel ellentétben a gyenge immunogenitás tipikus példája a herpesvírusok családja (pl. kutyaherpes, CHV). Itt az eleve jóval gyengébb védettség kialakításához is többszöri oltásra van szükség.

AZ ÁLLAT KÖRNYEZETÉNEK VÍRUSTERHELTSÉGE

Az állatok a rájuk veszélyes vírusokat elsősorban egymástól kaphatják el, közvetlen érintkezéssel, vagy a környezetből cseppfertőzés útján. Ezáltal nyilvánvaló, hogy minél több hasonló fajú állattal érintkezhet kedvencünk, vagy ahol megfordul, ott minél több másik is jelen lehetett, annál nagyobb a veszélye annak, hogy valamit "összeszed", tehát annál magasabb szintű védettséget kell kialakítanunk védőoltásokkal.

Különböző fokozatokat különböztethetünk meg:

KUTYA:

• zárt udvarban, esetleg tanyán tartott kutyáknak gyakorlatilag nincs lehetőségük másik ebekkel találkozni, ezért minimális védettség is elég lehet.
• kertvárosi kutyáknál, ahol a szomszéd udvari kutyákkal, esetleg az utcában sétáltatott, vagy előforduló kóbor ebekkel érintkezhetnek, már nagyobb lehet a fertőzés veszélye.
• városi kutyáknál, amelyeket rendszeresen visznek kutyasétáltatóba, vagy olyan helyen sétáltatnak nap mint nap, ahol másik 100-200 kutya is elmegy, vagy rendszeresen visznek kiképzésre, kifejezetten jó az esély, hogy elkap valamit kutyánk, ezért a lehető legerősebb védelmet kell biztosítanunk számára.

MACSKA:

• szobacicáknál minimális a fertőzésveszély, legfeljebb az emberek hozhatnak haza vírusokat cipőtalpon, stb. Alapszintű védettség elég az állatnak.
• tanyán élő macskáknál, ahol a következő tanya (és macskalelőhely) messze van, szintén alacsony a fertőzés veszélye, bár a tanyán élő macskák nagy többsége fertőzött valamilyen macskanátha-vírussal, de többnyire mentes parvótól (PLP), coronavirustól (FCV) és leukózistól (FeLV). Ezeknek az állatoknak a macskanátha fertőzöttsége is csökkenthető lenne, de sajnos igen ritkán igénylik a tulajdonosok a védőoltásokat.
• városban szabadon tartott macskáknál a legnagyobb a fertőződés veszélye, mert itt egységnyi területen sok macska él, amelyek találkoznak is (éjszaka, háztetőkön, stb.), ezáltal a vírusok terjedésének igen jó az esélye. Itt, ha el akarjuk kerülni kedvencünk megbetegedését, stabil védettséget kell kialakítanunk védőoltásokkal.

Megjegyzendő, hogy a betegségeknek ott van lehetőségük messze a legnagyobb kártételre mind kutyán, mind macskán, ahol sok állatot tartanak együtt, pl. nagyobb tenyészetekben, menhelyeken, kísérleti telepeken. Ezért ezeken a helyeken a lehető legerősebb védettséget kell(ene) biztosítani.

AZ ÁLLAT TENYÉSZTÉSBE VÉTELE

Amikor egy nőstény állatot tenyésztésbe veszünk, onnantól a vakcinázással nem csak őt kell megvédenünk, de arról is kell gondoskodnunk, hogy tejével a születendő utódokba megfelelő mennyiségű ellenanyagot át tudjon adni, ezáltal megvédje őket a fontosabb fertőzésektől. Ha ez sikerül, úgy a kölykök védettséget kapnak életük első heteiben, és első védőoltásukat is elég később beadni. Gyakorlati körülmények között az anyai (maternális) ellenanyagok megfelelő védettséget adhatnak pl. parvo ellen akár a 12. élethétig is. A maternális eredetű ellenanyagszint mérhető, mind az anya tejében, mind a kölyök vérében. A kölykök első oltásának ideje a legprecízebben a maternális ellnanyagszint mérésével határozható meg, de erre a gyakorlatban ritkán kerül sor, inkább 6 hetes korban már oltunk, leginkább parvo ellen, mégpedig olyan vakcinával, amely magas víruskoncentrációt tartalmaz, ezáltal, nem tudják közömbösíteni a maternális ellenanyagok, és így a kölyök szervezetét is immunválaszra készteti.

VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Ilyen a kutyák veszettség elleni védőoltására vonatkozóan van érvényben, miszerint minden ebet évente egyszer be kell oltani veszettség ellen. Itt nincs helye mérlegelésnek, jobb megoldás keresésének, a rendeletet be kell tartani.