Kutya ivartalanításról általánosságban
Miért ivartalanítjuk kedvencünket?
- Elkerülni a felesleges szaporulatot;
- megakadályozni az állat neméből eredő, minket zavaró viselkedését (hím állatok: csavargás, verekedés, vizelettel jelölés, nőstény állatok: tüzelés, csavargás, felesleges vemhesülés);
- egyes betegségek gyógyításához elengedhetetlen az ivartalanítás.
Milyen korban ivartalanítsunk?
Ebben jelentősen eltér a szakemberek véleménye is, többféle bevált recept is létezik. Nagy különbség tapasztalható Európa és Amerika között. Míg Amerikában inkább hamarabb, és az állatok nagyon nagy többségén elvégzik a műtétet, úgy Európában inkább később, és az állatoknak csak kis százalékán.
Hím állatokat általában csak az ivarérettség elérésekor kasztrálunk, elsősorban azért, mert ilyenkor jelentkeznek a tulajdonos számára zavaró tünetek, és ilyenkor keresik fel legtöbbször az állatorvost. Másik oldalról viszont az is igaz, hogy a a hím nemi hormonoknak jelentős szerepe van a növekedésben és fejlődésben, így talán célszerűbb is megvárni az ivarérettséget. Ennek bizonyítéka a malackorban herélt sertések, és az ugyanolyan korú hímivarú társaik összehasonlító anatómiája (dr Fehér György: Háziállatok funkcionális anatómiája, egyetemi tankönyv).
Nőstény állatok ivartalanításának idejét többféle szempont alapján mérlegeljük. Lássuk erről dr Gál Sándor Indianapolisban (USA) dolgozó magyar állatorvos írását a www.hungarovet.com honlapról:
az Egyesült Allamokban a praxisokban ahol dolgozom, gyakorlatilag alig találkozom olyan kutyával vagy macskával, amelyiket ne ivartalanitottak volna. Hogyan lehetséges ez?
1.) A sok évtizedes felvilágositó munka eredménye ez, amelyet kik végeztek?
a.) a menhelyek, ivartalanitó klinikák
b.) az állatorvosok (minden praxis maga)
c.) a tenyésztök (legyen kevesebb nem-fajtatiszta kutya és macska?)
d.) az állatorvosi szövetségek (AVMA, AAHA, stb.)
e.) az állatorvosi konferenciák, továbbképzések (állatorvosoknak)
f.) az állatorvosi egyetemek (a hallgatóknak)
Nagyon fontos tehát, hogy egy EGYSÉGES vélemény alakult ki itt az USA-ban a kutyák és macskák műtéti ivartalanitásával kapcsolatban, vagyis: egy-két lehetséges mellékhatástól (vizelet incontinencia, elhizásra való hajlam) eltekintve, a minnél korábban elvégzett kasztráció és a minnél korábban elvégzett teljes ovariohysterectomia az egy JÓ DOLOG, az egy követendő dolog.
2.) A hihetetlenül jól megszervezett és az egész országban elterjedt ivartalanitó helyek (tömegivartalanitó non-profit klinikák, tömegivartalanitó állatorvosi praxisok, menhelyek, stb)
A menhelyek már akár 8-10 hetes korban tömegesen végzik az ivartalanitást, mert az itt is jelentkezö túlszaporulat csak akkor oldható meg, hogyha a menhelyekről kizárólag csak ivartalanitott kutyák és macskák kerülnek ki. Nőstényekben az ivartalanitás az mindig teljes ovariohysterectomiát jelent.
Magyarországon nagy elmaradásaink vannak ezen a téren, mert a tulajdonosok felvilágositása ezen a téren messze elmarad az amerikaiétól, mert nem alakult ki ezzel kapcsolatban egy egységes vélemény, egy egységes irányvonal. Enélkül pedig lehetetlen! Ahogy olvasom, Magyarországon még az állatorvosok fejében sem egységes erről a vélemény és:
a.) sokszor maguk az állatorvosok beszélik le a tulajdonost a műtéti ivartalanitásról ("túl fiatal, túl öreg, várjuk meg az első 1-2-3 ivarzást, ne csináljuk mert elhizik az állat")
b.) amikor a műtéti ivartalanitó beavatkozásra sor kerül, akkor sincs egység, hiszen vannak akik csak a petefészket veszik ki, vannak akik csak az egyiket (?), vannak akik a méhszarvakat is, de a méhtestet nem és vannak akik nem felszívódó fonalakat használnak.
A kutyák emlődagantainak a fele rosszindulatú daganat.
1.) Milyen életkorban célszerü elvégezni a kutyák OVH műtétét, hogy az emlődaganatok kialakulását megelőzzük?
Kutyák emlődaganatainak a kialakulása csökkenthető, hogyha korai ovariohysterectomiát (OVH) végzünk. Egy régi tanulmány szerint (amelyet több más tanulmány is megerősitett), a kutyák emlődaganatának kialakulási veszélye csökkenthető:
a.) az emlödaganat kialakulásának rizikója 0.05%, hogyha az OVH az elsö ciklus ELOTT történt. Az OVH ebben az esetben történhet akár 12 hetes korban is.
b.) az emlődaganat kialakulásának rizikója 8%, hogyha az OVH az első ciklus UTÁN történt
c.) az emlődaganat kialakulásának rizikója 25%, hogyha az OVH a harmadik ciklus UTÁN történt
Schneider et al. Factors influencing canine mammary tumor development and postsurgical survival. J Natl Canc Inst 43;1249-1261 1969
2.) Milyen veszélye lehet a túl korai OVH műtétnek?
A urinary incontinence (vizelet visszatartási probléma) egy elég fontos dolog, különösen nagytestű kutyákban (dobberman, boxer, spaniel, labrador, német juhász, golden retriever, angol buldog). Ezekben a fajtákban a urinary incontinence gyakorisága elérheti akár a 18%-ot is. Az alábbi, ez évi tanulmány szerint, hogyha az első ciklus előtt történik az OVH nagytestű kutyákban, akkor a urinary incontinence (UI) esélye a fele (mindössze 9.7% szemben a szokásos 18%-kal) DE a UI tünetei sokkal súlyosabbak, mintha az első ciklus után végezték volna az OVH műtétet.
NAGYTESTŰ kutyákban hogyha az OVH-et az első ciklus UTÁN végezzük, akkor nemcsak a urinary incontinence kialakulásának az esélye sokkal, sokkal kevesebb, hanem az úgynevezett "puppy vaginitis" kialakulása is csökkenthető.
3.) Mikor a legcélszerűbb tehát elvégezni kutyákban az OVH műtétét?
NAGYTESTŰ KUTYÁKBAN
Én, - a fentiek miatt- az ELSŐ CIKLUS UTÁN, de mindenféleképpen a MÁSODIK CIKLUS ELŐTT javasolom. Az emlődaganat kialakulásának a veszélye ugyan nagyobb (0.05% helyett 8%) de a urinary incontinence probléma tüneti súlyosága kissebb.
KISTESTŰ KUTYÁKBAN
Mivel kistestű kutyákban a urinary incontinence (UI) veszélye sokkal kissebb, szinte minimális a nagytestű kutyákhoz képest, ennélfogva az ELSŐ CIKLUS ELŐTT javasolják az ovariohysterectomia műtét elvégzését, mivel igy az emlődaganat kialakulásának a veszélye minimális, mindössze 0.05%.
Hatékony-e az emlődaganatos kutya életének a meghosszabbitában az, hogyha az emlődaganat eltávolitásával egyidőben az OVH műtétet is elvégezzük?
Nemrégiben jelent meg erről egy komoly tanulmány, 137 emlődaganatos kutyánál elemezték azt, hogy hogyan alakult a túlélési idő akkor, hogyha az emlődaganat eltávolitásával egyidőben az OVH műtétet is elvégezték, vagy nem végezték el. Ennek a tanulmánynak az absztraktját az alábbi linkre kattintva érhetitek el.
Kiderült, hogy:
a.) azok az emlődaganatos kutyák, amelyeknél az emlődaganat eltávolitásával egyidőben NEM végezték el az OVH műtétet, azokban az átlagos túlélés mindössze 286 nap volt, szemben azokkal, amelyeknél az OVH-t a műtét során, vagy a műtét előtti két éven belül végezték el. Ezekben az egyedekben az átlagos túlélés 755 nap volt.
b.) az összes adat feldolgozása után kiderült, hogy az emlődaganat eltávolitásával EGYIDŐBEN elvégzett OVH 47%-al meghosszabbitotta a kutyák életét.
Es végül egy utolsó, személyes megjegyzés: amikor elkezdtem kutatni azon tanulmányok után, amelyek a korai OVH műtét emlődaganat megelőző hatását voltak hivatottak igazolni, akkor meglepődtem, hogy milyen kevés erre vonatkozó tanulmány találtam. Ennek fő oka szerintem abban keresendő, hogy az amerikai kutya-macska túlszaporulat olyan méreteket kezdett el ölteni évtizedekkel ezelőtt, amelyre megoldást kellett találni. Erre a korai életkorban elvégzett műtéti OVH bizonyult a legjobbnak. Az OVH előnyeiről (csökkenti az emlődaganat kialakulását, megakadályozza a pyometra kifejlődését, csökkenti a tüzelési időszak kellemetlenségeit) pedig itt is -kitartó munkával- meg kellett győzni az állattartókat. De mégis, talán a legfontosabb szempont a túlszaporulat csökkentése volt és marad.
Ennélfogva, manapság már szinte alig találkozom olyan kutyával, amelyiknél a műtéti OVH-át el ne végezték volna.
Ez volt tehát Gál dr írása Indianapolisból.
Most lássuk dr Thuróczy Julianna egyetemi adjunktus véleményét (SzIE ÁOTK, Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék, Budapest):
Jelentős eltérés van az amerikai és az európai szaporodásbiológiával foglakozó iskolák között abban, mikor javasolják az ivartalanítás elvégzését, ill. ovaryectomiát vagy ovaryohysterectomiát preferálnak-e. Az USA ajánlásai valóban a túlszaporodás megfékezésén és egy nagyon erős tenyésztői lobby elvárásain alapulnak, hiszen az ivartalanítottan a hobby tartónak átadott állat már biztosan nem jelent konkurenciát. Amit nem ivartalaníttatnak, ott az új tulajdonossal legtöbbször aláiratják, hogy elvégezteti a műtétet és nem tenyészti az állatot.
Sok problémát okoz nálunk az, hogy olcsóbban vesznek állatot, alá is írják, hogy hobby célra, de a szándék a tenyésztés, később pedig kiderül, hogy arra alkalmatlan. Hányszor halljuk, hogy "jót tesz" a kutyának, macskának ha egyszer kölykei vannak.??? Ez egyenes út az állatlétszám ugrásszerű emelkedéséhez. A statisztikák egyébként általában azt mutatják ki, amit ki akarnak velük mutatni. Hacsak nincs a kérdés nagyon rosszul megfogalmazva. Európai szaporodásbiológusok nem ajánlják az első ivarzás előtt végzett ivartalanítást, éppen azért, mert a pubertás lezajlása során felszabaduló nemi hormonok imprintje szükséges a csontfejlődés normális lezajlásához, ill. a juvenilis vaginitis épp az ösztrogén hiány miatt egy életen át állandósulhat.
Valóban néhány százalékkal emelkedik az emlődaganat kialakulásának valószínűsége az első ivarzás lezajlásával, de ma Magyarországon jóval nagyobb probléma, hogy idős korú kutyák esetében sem mindig lehet a tulajdonost meggyőzni az emlődaganat eltávolításával egyidőben végzett ivartalanítás hasznáról. A nem tenyésztésre szánt egyedeket valóban az első két ivarzás közti időben célszerű ivartalanítani. (Tovább gondolva a statisztikai adatokat, az igen fiatalon végzett tömeges ivartalanítás következtében, az USA-ban ennek a betegségnek szinte nem lenne szabad léteznie). Az incontinentia a 20 kg-nál nehezebb kutyák esetében valóban mintegy 20 %-ban érintheti az ovariohysterectomián átesett betegeket. Amennyiben a petefészek teljes terjedelmében eltávolításra kerül pyometra nem alakulhat ki, mert ehhez az ösztogén és progeszteron együttes hatása kell, de ha csak pár sejt is bent marad, az elég lehet ahhoz, hogy akár évek múltával problémát okozzon. Mindkét módszer mellett és ellene is szólnak érvek.
Magyarországon a macskákat, éppen az ivarzás kellemetlen hanghatásai miatt fiatalon ivartalaníttatják, míg kutyákban a depo hatású gestagéneket inkább alkalmazzák. Ez is a két faj közti emlődaganat incidencia közti különbség felé mutat. Norvégiában pl. a macskáknak adják a gestagéneket, a kutyákat műtik, így ott a statisztikai adatok pont fordítottak. Macskában sok, míg kutyában kevés az emlődaganat.