Etilénglikol (fagyálló) mérgezés

Az egyik leggyakoribb mérgezés elősorban macskán, de néha kutyán is a fagyálló-mérgezés. Legtöbb esetben szándékosan helyezik ki a mérget emberek, mások állatainak elpusztítása céljából. Már nagyon kicsi dózisban halálos, macskáknak egy kiskanálnyi már nem túlélhető.

A fagyálló egy zöld vagy kék színű sűrű folyadék, finom édes ízű, az állatok szívesen elfogyasztják, főleg, ha még húsdarabok is kerülnek bele (sajnos ilyet is láttunk már többször). A bélcsatornából gyorsan felszívódnak, maximális vérszintet kb 3 órával az elfogyasztás után már el is érik. A májban és főleg a vesében kerülnek kiválasztásra. Itt viszont elindul az oxidációjuk alkohol-dehidrogenáz enzim hatására, és végül calcium oxalát kristályok képződnek, valamint megemelkedik a vizelet pH-ja. A folyamat a veséket visszavonhatatlanul tönkre teszi, működésük leáll. 1-2 napon belül megemelkedik a vér kreatinin és karbamidszintje. A vizeletben jellegzetes Ca-oxalát kristályok jelennek meg kb 12 órával a méreg elfogyasztása után, majd, mivel a vesetubulusok eltömődnek, később mennyiségük csökken. Az állat kiszárad, hány, nem eszik, alig iszik, görcsök jelentkeznek, majd 1-2 napon belül elpusztul. Jellegzetes tünet a lehelet bűzős, kellemetlen szaga, valamint a száj nyálkahártya és a nyelv kipirosodása, fekélyesedése. Ez attól van, hogy a megemelkedett vérkarbamid-szint csökkentésébe beszáll az összes nyálkahártya, így a szájüreg nyálkahártyája is. Itt oxigén hatására a karbamidból ammónia keletkezik, ami maró és erősen bűzös szagú. A gyomor és bél nyálkahártyájának kimaródásai vérzést okozhatnak, tünetei fekete vagy piros véres bélsár, esetleg véres hányás.

A biztos diagnózis érdekében mindig veszünk vizeletet a kristályok vizsgálatához. Ezt legtöbbször ultrahang mellett hasfalon keresztül injekcióstűvel tudjuk végrehajtani.

Kezelés: vénába adott alkoholos infúzióval az állatok még menthetők. Ennek magyarázata, hogy az alkohol-dehidrogenáz enzimhez kompetitíven kötődik az alkohol és az etilénglikol is, így ha sok alkoholt viszünk be, az a kötőhelyekről leszorítja az etilénglikolt, így a mérgezés nem alakul ki. Természetesen a kezelés eredményessége nagyban függ az elfogyasztott méreg dózisától, és elsősorban az eltelt időtől. Amerikai szerzők említik még a Fomepizole hatóanyagot (készítménye: Antizol inj., Mo-n nem hozzáférhető), amely gátolja az alkohol-dehidrogenáz működését, így megmenti a fagyállós beteget. Mindkét kezelésre érvényes, hogy csak a méreg elfogyasztása után 3 órán belül adva hatékonyak, utána már a vesetubulusok károsodása olyan mértékű lesz, hogy bármilyen kezelés hatástalan. Az első tünetek kb 12 órával a mérgezés után jelentkeznek, tehát csak ha a gazdi észreveszi a fagyálló elfogyasztását, és azonnal kezelteti, akkor van esély az állatok megmentésére. Ha már az első tünetek kijöttek, az állat menthetetlen. Ezért a hozzánk behozott mérgezésgyanús állatoknál igyekszünk 100%-ra megállapítani a fagyállómérgezést, és ha ez beigazolódik, azonnali elaltatást javasolunk. Napi többszöri vénás infúzióval, vitaminokkal, mesterséges táplálással esetleg még 1-2 hétig életben tartható lenne az állat, de csak jelentős szenvedés, fájdalmak árán. Dialízis, amivel tönkrement veséjű embereket kezelnek, állatokon gyakorlati körülmények között nem megoldható.

Kép: Ca-oxalát-monohidrát kristályok a vizeletben

Képek: Petcity archívum